Néveredet
Árpád-korban
fennállott település, melyről az első írásos adat 1230-ból
való (Ornolthy néven), amikor Béla király bírákat
küld a várföldek visszavételére Borsod vármegyében.
Későbbi időkben Arnold, Alsóarnót, Arnolth,
Arnod, Arnóth, Sajó-Arnót alakban szerepel.
1910-től a ma is használatos Arnót
a község neve. A név német eredetű személynévből származik.
Valószínű, hogy az Árpád-korban Arnold
nevű főpap, főúr volt birtokosa a falunak.
Az
ember számára ezen a vidéken a földrajzi környezet kedvező
feltételeket biztosított a letelepedéshez. Arnóton
az őskor, újkor, rézkor, bronzkor, kelta vaskorból találtak
leleteket. 1230. évi írásos anyagból
kitunik, hogy Arnót várföld volt és
Borsod várához tartozott. Népessége
magyarokból, szlávokból, besenyokből, kunokból állt.
1544-ben Arnót és
még számos község Szendrőhoz, mint
járási székhelyhez tartozott. A lakosok növénytermesztéssel
foglalkoztak, de fontos szerepe volt az állattartásnak
is. 1544 augusztusában az első török
támadáskor Arnót nagy része elpusztult.
A lakosság egy része Szendrő várába
menekült, vagy a nádasokban, később a városokban keresett
menedéket. Egyre gyakoribbak voltak a török támadások.
Fülek várának 1553-ban történt eleste
után a török hadak és a magyar csapatok Arnót
határában harcoltak, miközben a települést teljesen
elpusztították. Arnót 1587-ben az egri
káptalanhoz tartozott, az 1600-as évek
elején királyi birtok. A Rákócziak 1610-ben
szereztek részbirtokot a községben. A lakatlan falu
csak 1687 körül népesedett be Sáros
megyei telepesekkel.
1699-ben
a török uralom után a Szirmay nemesi
család feladata lett az élet megindítása Arnóton.
Kevés volt a munkáskéz, termelőeszköz. Még 1713-ban
gróf Szirmay Tamás, akkori birtokos
is arra szólítja fel a lakosságot, hogy hívjanak minél
több embert a községbe.
1849 tavaszán az osztrákok cári orosz
katonai segítségért folyamodtak. Július 25-én
az orosz csapatok a Sajó északi részéig vonultak.
Az ütközet a miskolci, felső-, alsózsolcai, arnóti,
buskai, szirmabesenyői határokban folyt.
1856.
szeptember 26-án a Határ úrbéri
rendezése és tagosítása során a Borsod megyei úrbéri
törvényszék felhívása a dűlők osztályozását írta elo.
A Dűlőket I-II-III. osztályba sorolták.
A
jobbágyfelszabadítás után a gazdaság egészére a termelés
növekedése volt a jellemző. A lakosság 1886-ban
kéri, hogy a filoxéra által elpusztított oltvány helyett
amerikai szőlővesszőt kapjanak. Arnóton is szedi áldozatait
a tüdővész. A falu lakói közül már 1885-ben
sokan az Amerikába történő kivándorlásra gondoltak,
mely kivándorlás 1905-re éri el csúcsát.
Elsősorban a szegény anyagi körülmények között élő,
valamint a nagy családosok közül mentek el.A
kiegyezés után a gazdaság fejlődését, a lakosság számának
emelkedését az 1914-ben kitört világháború
megállította. Arnóton is elkezdődött a katonakötelesek
mozgósítása, 139 katona vett részt
a háborúban. A hősök emlékére a világháborúból élve
hazakerült 34. gyalogezred katonái
építették a Turul emlékművet, mely
a község határán, Borsod, Abaúj, Zemplén
vármegye találkozásánál a 3-as út mellett
kapott helyet. A Rákosi rendszerben az eredeti
Turul rejtélyes körülmények között
elveszett. Az új Turul 1990-ben készült el.
1944. október, november hónapjában
a németek munkaszolgálatosokkal a szőlők mellett lövészárok
rendszert alakítottak ki. A német tüzérség lőállásait
a Kis-Sajó jobb partján alakította ki. Megfigyelő
helyük az evangélikus torony lett, ahonnan a tüzelést
vezették. November 29-én 7 órakor kezdődött
a több órán keresztül tartó tüzérségi tűz, a mai OVIT
területén volt a frontvonal. Minden házat és a két templomot
számtalan találat érte. A civil lakosság a harc alatt
a pincékben, udvarokon kialakított óvóhelyeken húzta
meg magát. Az oroszok Arnótot 1944. november
29-én foglalták el. Romboltak, pusztítottak
a községben, igényt tartottak a civil lakosság munkájára,
a férfi lakosság közül 35 személyt
vittek el gyűjtőtáborba. Később a front távolodásával
elkezdődött a romeltakarítás. A II. világháború
áldozatainak emlékét a temetőben 1992-ben
épített emlékmű őrzi.
1945-ben
Nemzeti Bizottság alakult, melynek feladata
a közigazgatás beindítása, az élet újra élesztése, a
földosztás előkészítése volt. Nehezen indult a föld
művelése a munkaképes fiatalság, igavonó állat, vetőmag
hiánya miatt. 1948-tól egyre szigorodó
beszolgáltatási rendszer alakult ki, aki ennek nem tett
eleget, akár kényszermunkára is ítélhették.
1956.
október 26-án Arnótról 40-50 fő indult Miskolcra,
hogy a parasztság érdekeiért tüntessen. Az október
27.-i szombati megyei lapban nyilatkozat
jelent meg Arnót követelésérol. Az
1956-os események után a beszolgáltatást
eltörölték, általánossá lett az állami felvásárlás.
A biztosabb megélhetés miatt a fiatalok nagy része az
iparban vállalt munkát. 1961-ben megalakult
a Búzakalász Termelőszövetkezet (főleg
gyümölcstermesztéssel foglalkoztak). 1989-es
rendszerváltáskor a kárpótlás során a szövetkezet új
alapokra helyezte működését.
Milleneumi
emlékpark
Vass
Albert emlékmű
2010.
augusztus 20-án avatták fel Arnóton
a Wass Albert emlékművet, mely a Petőfi
Sándor u.130.sz. alatti épülettel szemben lévő
területen épült.
|
|